"Látni az emberek összeomló házait, ahogy próbálják menekíteni az értékeiket, miközben mindenki azon dolgozik, hogy több ház már ne kerüljön víz alá. Idegenek mennek segíteni, homokzsákot rakni. És az ár csak nem apad! Sőt esik, nem is kicsit, nem is keveset. Továbbra is csak ülök, és döbbenten nézem a híreket, hogy még mindig esni fog, és nagyon szomorú vagyok. Olyan emberek vesztik el tulajdonukat, akiknek amúgy sincs sok. Idős emberek, akik egész életükben abban a kis házban éltek, és soha nem látták a folyót a saját kertjükben. Házuk, melyet sietősen el kellett hagyniuk most összedőlve, megrogyva áll ott, rendőrségi szalaggal körbevonva, életveszélyesnek minősítve. Még csak annyi időre se teheti be senki a lábát, hogy esetleg az épen maradt holmiját kihozhassa, valami kis értékét, emlékét menthesse mielőtt összedől a háza. "(elnézést, hogy nem írtam ki rögtön, az idézet írója:Perényiné Anna)
Ha megfordult már a fejetekben, hogy segíts et ek
itt megtehetitek!
Csak vásároltok magatoknak valami szépet a sok gyönyörűség közül, és az ára teljes egészében az árvíz károsultak javára megy!Most éppen egy Túró Rudi fülit vásároltam magamnak és meg kell, hogy mutassam, annyira édes(mind két értelemben)!
A füli
Yoolee munkája.
